Két évvel ezelőtt kezdtem eljárni a színművészeti egyetem nyitott színjátszóira, amelyek a Színműveletek egyetemi program keretében indultak el. Ezeket a színjátszókat minden héten megtartották az egyetem tanulói, elsősorban a drámainstruktor szak másodévesei. Ezek a programok ablakot jelentettek nekünk kívülállóknak arra, hogy megismerhessük, min dolgoznak ezek a fiatalok nap mint nap. Megismerhettük ennek az egyetemnek a mindennapi légkörét, az atmoszféráját, a befogadó közeget, a tanulás örömét, a közösségi játék örömét. Újra átélhettük a kreativitást, a közös alkotás örömét. A fiatalok lelkesedése miránk is hatott. A színjátszók mindenkinek szóltak, és mindenkire hatottak. És, köszönhetően az egyetem központi elhelyezkedésének és könnyen megtalálható programjainak, ezek a színjátszók mindig népszerűek voltak, sokan jártak el rá. Látogatták őket a középiskolás korosztálytól a 60 felettiekig, és mégsem volt akadály a korkülönbség, amikor a közös térben a résztvevők elkezdtek egymással játszani.
Az egyetem Színműveletek programjában megláttam a szabadságot. Szabadon tanulhatok, szabadon fejlődhetek, szabadok találhatok új barátokra, szabadon alakulhatnak új közösségek, szabadon kifejezhetem magam a játékon keresztül és szabadon gondolkodhatok arról, amit tapasztalok.
Nem véletlen, hogy megannyi színész, művész, színház, kulturális intézmény és számtalan civil szervezet kiáll a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. Az egyetemi függetlenség megtartása ugyanis érdeke az egész társadalomnak. Az SZFE betölti ugyanazt a feladatot, amelyet minden más egyetem, történetesen, hogy szakmát szerezzenek az ott tanuló fiatalok, amellett mást is jelent. Ez az egyetem gondolatokat közvetít mindenki felé. Az egyik fő intézményünk, hogy a kultúra mindenki felé eljusson, hogy mindenki az értéket kapjon vagy létrehozzon, hogy kreatív ötletek bárkiben születhessenek, hogy mindenki személyisége fejlődhessen, hogy mindenki inspirációra, motivációra, barátra, szerelemre, vagy tanítóra leljen!
Nekem az SZFE a hely, ahol megtalálom a saját szabadságomat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.